Az EU-s támogatásokról, a honvédelem és a külügy büdzséjéről is szó volt a jövő évi költségvetés általános vitájában csütörtökön az Országgyűlésben.

 Fidesz: tartható a 2,5 százalékos GDP-növekedés 

A fideszes Hörcsik Richárd arról beszélt: 2016 az első olyan év, amikor - a korábbi uniós ciklus kifizetéseinek lezárultával - már a 2014-20-as támogatások állnak rendelkezésre. 2020-ig több mint 30 milliárd euró érkezik, ami 12 ezer milliárdos fejlesztést jelent Magyarországnak. Ez óriási lehetőség - rögzítette, kiemelve: tíz operatív programot és átláthatóbb intézményrendszert kívánnak létrehozni. Jelezte: a tízből hetet az Európai Bizottság már jóváhagyott. A kormánypárti politikus a gazdaság fejlesztését célzó, munkahelyteremtést szolgáló programokat emelte ki.

Kitért arra, hogy az integrált közlekedés fejlesztésére több mint ezermilliárdot irányoznak elő, az országhatár és megyeközpontok bekötéséhez, vasútvonalak villamosítására.

A programok egyértelműen jelzik, az ország gazdasági fejlesztésének keretei megalapozottak és adottak, és az uniós források bevonásával tudják tartani a 2,5 százalékos GDP-növekedést - mondta Hörcsik Richárd.

MSZP: a honvédelem nemzeti ügy

Az MSZP-s Demeter Márta arról beszélt, hogy a honvédelemnek nemzeti ügynek kell lennie. Nemzeti érdek és nem luxus egy modern, jól felszerelt haderő kialakítása, fenntartása - hangoztatta. Hozzátette: 2016-ra olyan állapotok alakulnak ki, hogy a működőképesség fennmaradása kizárólag a katonáknak, a honvédségi dolgozók munkájának köszönhető. 

Az átlagos 30 százalékos illetményemelés szerinte pozitív, de a költségvetésben a honvédségre szánt források továbbra is a GDP egy százaléka alatt maradnak. Ez 2010 előtt sosem fordult elő - jelezte. A tízéves fejlesztésre szánt 5,3 milliárd több, mint a semmi, de a technikai eszközöket illetően nem sokat jelent ez az összeg - mutatott rá.

Hangot adott azon véleményének is, hogy a Magyar Honvédség nem rendezvényszervező cég és nem állami rendezvények díszlete. Kritizálta még, hogy tovább csökken a honvédség létszáma. Nem látszik az sem a büdzséből, hogy mikor valósítják meg azt a helikopterbeszerzést, ami egyre sürgetőbb - mondta Demeter Márta.

Államtitkár: a tények makacs dolgok 

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára közölte: abban egyetértenek, hogy a honvédelem nemzeti ügy. Az előtte felszólaló MSZP-s képviselő azonban szerinte temetni érkezett a költségvetést és nem dicsérni. A tények viszont makacs dolgok, és cáfolják azt a szándékot, hogy eltemesse a költségvetést - fogalmazott. 

Jelezte: a honvédelmi főösszeg 22 százalékkal nőtt, a bevétellel növelt összeg eléri a csaknem 300 milliárdot. Az életpályaprogram részeként 2016-tól 2019-ig öt-öt százalékkal nőnek az illetmények, jut haditechnikai programokra is. Emellett 25 533 katona, közalkalmazott és kormánytisztviselő foglalkoztatásának fedezetét is tartalmazza a költségvetés - mondta az államtitkár. 

Megjegyezte: a nemzeti ünnepet nem szabad összekeverni a kormánypropagandával, március 15-én nemzeti ünnepet tartottak és nem kormánypropaganda zajlott.

Fidesz: bővülő külügyi támogatások

A fideszes Balla Mihály azt mondta, több mint 115 képviseletet, nagykövetséget, konzuli irodát kell fenntartani, és a költségvetés e tekintetben megnyugtató. Az átlagot nézve 13 százalékos a bővülés, a személyi juttatásokra 12 százalékkal több juthat, beruházásokra, felújításokra kétszer akkora összeg áll rendelkezésre mint idén - sorolta.

Az a cél, hogy minél jobb gazdasági kapcsolatok, minél jobb piacok létesüljenek Magyarország számára - közölte, hozzátéve, hogy a márciusban meghirdetett déli nyitás jegyében erősítik a pozíciókat Latin-Amerikában, Ázsiában, Afrikában, a csendes-óceáni térségben. 

A Külügyi és Külgazdasági Intézet támogatására 200 milliót szánnak, ami 22 százalékos bővülést jelent - tájékoztatott Balla Mihály, aki a Stipendium Hungaricum ösztöndíjrendszerről elmondta: a kormány rugalmas döntéssel ennek keretét háromszorosára, 1,5 milliárdról 5 milliárdra emelte.

Jobbik: államilag finanszírozott ivartalanítási programra van szükség

A jobbikos Egyed Zsolt az állatvédelem fontosságát hangsúlyozta. Szerinte a gyepmesteri telepek nem szólnak sokszor másról, mint az állatok elpusztításáról. A civil állatvédők saját forrásokból, az adó egy százalékból működtetnek telepeket, és megérdemelnék az állami finanszírozást, mert közfeladatot látnak el - mondta.

Emellett államilag finanszírozott ivartalanítási akciót kellene elindítani - sürgette Egyed Zsolt.

Fidesz: a börtönférőhelyek bővítése kiemelt feladat

A fideszes Simon Miklós arról beszélt, hogy a három csapás és a középmérték bevezetésének hatására a büntetés-végrehajtási (bv) intézmények létszáma folyamatosa nő, 2016-ra várhatóan eléri a 18 500-at. A telítettség csökkentése, a férőhelybővítés így jövőre is kiemelt feladat - mondta a politikus.

A kormány elkötelezett a Belügyminisztérium feladatköréhez tartozó rendvédelmi területek további erősítése mellett - hangsúlyozta.

A szintén fideszes Vantara Gyula azt emelte ki a költségvetési törvényjavaslatból, hogy jövőre csökkennek az állami adminisztrációs terhek.

Az MSZP sérelmezi az ombudsmani hivatal büdzséjének csökkentését

Az MSZP-s Bárándy Gergely felszólalásában az ombudsmani hivatal költségvetésének tervezett csökkentését sérelmezte.

Az is kérdés szerinte, hogy miért nem kap jelentősen több forrást az igazságügyi szakértői intézet.

Felvetette továbbá, hogy az áldozatok kárenyhítési alapjának nagyobb keretösszeget határozzanak meg.

Forrás: MTI