Egyebek között a Leader-program forrásainak kifizetéséről, a külföldön született magyar gyerekek anyakönyvezetéséről beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során a parlamentben.

Jobbik: mikor fizetik ki a Leader-program nyerteseit


Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2014 nyarán a Leader-támogatások során 214 ügyfélnek 607 millió forint kifizetését hagyta jóvá. A politikus hangsúlyozta, hogy a mai napig nem fizették ki ezeket a pénzeket és a tavaly jóváhagyott pályázatok megvalósítási határideje 2015. augusztus 31-e.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt mondta, a legutóbbi támogatási kiírásnál a helyi vidékfejlesztési stratégiák Leader fejezetének végrehajtása során beérkezett pályázatok közül 98 darabot, a Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések közül pedig 2014-ben 948 darabot hagytak jóvá.
Ezeket a pályázatok utófinanszírozásúak, az ügyfeleknek lehetőségük van arra, hogy több kifizetési kérelmet is benyújtsanak. Ezek, valamint a számlák ellenőrzése után folyósították a pénzt az ügyfeleknek.

LMP: miért akadályozza az állam a külföldön születettek anyakönyveztetését?


Ikotity István (LMP) a "Gyere haza fiatal" elnevezésű programról beszélt, amely lehetőséget akar kínálni a kivándorolt magyaroknak, hogy hazatérve egzisztenciát teremthessenek. A program nem hiteles egy olyan kormánytól, amelyik sokat tett azért, hogy fiatalok százezrei hagyják el az országot - jelentette ki.

A képviselő hozzátette, a külföldön született magyar gyermekek hazai anyakönyveztetése elé a magyar állam kerítéseket emel.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a rendszerváltozás óta a mostani kormány az első, amelyik foglalkozik a migráció problémájával. A "Gyere haza fiatal" programban eddig 1400-an regisztráltak, százan megtalálták a potenciális munkahelyüket és a legelsők már munkába is álltak - fogalmazott.

Az államtitkár azt mondta, a képviselő nem gondolhatja komolyan, hogy a kormány akadályozni akarja a külföldön született magyarok hazatérését azzal, hogy akadályokat gördít a gyermekek anyakönyveztetésének útjába.

Fidesz: mikor villamosítják a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonalat?


Hörcsik Richárd (Fidesz) azt mondta, nagy szükség lenne a vasútvonalak további villamosítására. Jelenleg a vasútvonalak tíz százalékán dízelmozdonyok járnak és ebbe tartozik a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vonal is - hívta fel a figyelmet. A képviselő azt kérdezte, mikor villamosítják ezt a vonalat.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára válaszként azt mondta, a 2014-ben indult uniós költségvetési időszak egyik nagy nyertese a vasúti fejlesztési időszak lesz, mert mintegy nyolcszáz kilométernyi vasútvonal újul meg. Az említett vonal villamosítását 2016-ban kezdik és 2017-18-ban befejezik - közölte.

MSZP: miért nem hívták meg a kónyi polgármestert az M85-ös út átadó ünnepségére? 


Horváth Imre (MSZP) arról beszélt, hogy amikor az M85-ös főút Győr és Kóny közötti szakaszát átadták, akkor a szakasz létrehozásában aktívan részt vevő Kóny polgármesterét nem hívták meg az átadó ünnepségre. Hangsúlyozta, hogy az eseményre az összes többi érintett település polgármestereit meghívták.

Tasó László azt felelte, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. július 9-én minden érintett részére, összesen 297 címre elektronikus úton küldte el a meghívót, így a kónyi polgármesternek is.

Zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája

Az Országgyűlés megtárgyalta a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését célzó törvény módosításának zárószavazás előtti jelentését és módosító javaslatát. Vas Imre (Fidesz) a javaslat támogatásáról számolt be, míg Tóth Bertalan (MSZP) azon véleményének adott hangot, hogy ha jelenlegi formájában fogadja el a Ház az előterjesztést, akkor pártja az államfőhöz fordul, mivel szerintük egyszerű többséggel fogadnának el kétharmados támogatást igénylő passzusokat. 


Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitái 

Számviteli törvény módosítása 

A vállalkozások éves pénzügyi beszámolójával kapcsolatos uniós irányelv átültetésével indokolta a számviteli törvény módosítását Vejkey Imre (KDNP), rámutatva: a változtatás érinti az egyesüléssel és a szétválással kapcsolatos kérdéseket is.

Tállai András közölte: a módosítás érinti a számviteli beszámolás minden lényeges elemét. 

Józsa István (MSZP) a vonatkozó törvény rendszeres módosítása helyett azt szorgalmazta, hogy a kabinet 2017-től léptessen életbe egy új átfogó számviteli kódexet. Úgy ítélte meg: a szabályozásban burkoltan benne van az adóelkerülés lehetősége.

Galambos Dénes (Fidesz) szerint jelentős, de könnyen adaptálható változást hoz az előterjesztés, amely az Egyesült Államokkal való kapcsolatunkban is tartalmazza az adóelkerülés kérdését. 

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Hadigondozás

Vejkey Imre fontosnak tartotta, hogy megillesse az anyagi támogatás azt, akinek férje, édesapja 1938. november 2. és 1945. május 9. között a volt magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált, függetlenül állampolgárságától.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztériumparlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány támogatja a javaslatot. 

Kulcsár Gergely (Jobbik) a javaslat támogatásáról szólt, de arról is, hogy pártja módosítana azon, a hadiárvák járadékát növelnék meg. Frakciótársa, Szilágyi György arról beszélt, hogy sokan nem rendelkeznek az előírt dokumentumokkal eltűnt hozzátartozójuk haláláról. 

Demeter Márta (MSZP) közölte: pártja támogatja a javaslatot. 

Az ülés vezetője a vitát lezárta.