Az Országos Mentőszolgálat működéséről, és a fiatalok elvándorlásáról is szó volt az interpellációk során hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülésén.

MSZP az Országos Mentőszolgálat működéséről


Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) dolgozóinak folyamatosan romló működési feltétele, alulfinanszírozottság, létszámhiány mellett kell végezniük munkájukat. Jelenleg 898 olyan település van, ahol az ott élők nem számíthatnak 15 percen belül a mentő kiérkezésére. Ilyen körülmények mellett nemhogy tehermentesítik az OMSZ-t, de egy márciusi rendeletmódosítás következtében a 10 ezer fősnél nagyobb szabadtéri rendezvények biztosítását is nekik kell ellátniuk. Az ellenzéki képviselő azt firtatta, hogy a nyári fesztiválidőszakban a tartalékmentők erre mennyire lesznek elegendők, mekkora létesítmény és eszközparkot biztosítanak. Vagy visszavonják a rendeletet? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: nem tudni, hogy a fiatalokért való aggódást fogalmazott meg, vagy igazából az eddigi vállalkozások, cégek profitját sajnálja az ellenzéki képviselő. A kormány bízik abban a 7500 mentődolgozóban, akik valóban emberfeletti munkát végeznek nap mint nap - mondta.

Rögzítette: leginkább az OMSZ tud az említett helyeken is fellépni, és a magas színvonalat ők tudják biztosítani. Ha az OMSZ úgy gondolja, hogy további külső kapacitásra van szüksége, dönthet ennek igénybevételéről. Kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP 2014-ben 184 új autót helyezett szolgálatba, az elmúlt 13 évben nem vettek nyilvántartásba annyit, mint tavaly.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen és 38 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: nő a fiatalok elvándorlási hajlandósága 


Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte, mikor tesznek tényleges lépéseket sok ezer külföldön dolgozó magyar hazahozatala érdekében.

Mint rámutatott: sajnálatos módon méltatlanul kevés szó esik az elvándorlásról, a kormánynak ez kellemetlen téma, úgy tesz, mintha minden rendben lenne, és az érdemi felvetésekre nem válaszolnak. Ugyanakkor mindenki tudja, az elvándorlók többsége a szociális helyzet, az itthoni kiszámíthatatlan körülmények, és a tervezhetetlen jövő miatt kényszerült elmenni. Utalt arra a fiatalokról szóló, közelmúltbeli kutatásra, miszerint idén tovább nőtt a migrációt tervezők száma. Szóvá tette, hogy erre a nemzetstratégiai ügyre 100 millió forintot szánnak. Ezt komolyan gondolják? Miért ilyen arcpirítóan kevés pénzt szánnak egy ilyen fontos problémára? - firtatta, megjegyezve: erre milliárdok sem lennének elegek. 

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte: a magyar migrációs ráta 2-3 százalék, eközben a lengyel 6, míg a román 9 százalék. 

Ismertetése szerint az a 350 ezres létszám, ami a KSH adataiból látható, 1989 óta keletkezett, s három dátum van, amikor megugrott a migráció: 2004-ben az uniós csatlakozáskor, 2008 után a válság nyomán és a 2011-es német és osztrák munkaerő-piaci nyitáskor. Felidézte a kormány intézkedéseit, és kitért arra, hogy a munkahelyvédelmi akció keretében 150 ezer 25 év alatti fiatal után vesznek igénybe kedvezményeket, az első munkahely garancia révén több mint 24 ezren dolgoznak, s a gyakornoki program a tanulószerződéssel pedig a fiatalok munkatapasztalat-szerzését támogatja. Az ígérte: ha szükséges, a rendelkezésre álló 100 milliós keretet felülvizsgálják. Szólt arról, hogy a Gyere haza fiatal! kormányzati programra több mint 1400-an regisztráltak, és 63 főt közvetítettek ki konkrét munkára.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 106 igen, 37 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta.

LMP: van terve a kormánynak a bérfelzárkózásra?


Schmuck Erzsébet (LMP) szerint ha a kormány nem akar, nem is tud versenyezni a nyugati bérekkel. A kabinet felelősségének nevezte, hogy az elmúlt években folytatódott a bérek leszakadása, alacsony béren tartott, lecserélhető dolgozók vannak. A legnagyobb problémaként a dolgozói szegénységet nevezte meg, s értékelése szerint a múlt héten elfogadott adócsomag is tovább tágítja a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Az ellenzéki politikus arról érdeklődött, hogy van-e terve a kormánynak a bérfelzárkózásra.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai szerint a nyugat olyan béreket kínál a legjobb magyar mérnököknek, orvosoknak, szakembereknek, amivel Magyarország nem tud versenyezni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy 2004 és 2010 között nem történt érdemi változás, az elmúlt három év béremelési politikájával azonban 5 százalékkal javult az átlagos vásárlóerő. A tárcavezető azt is elmondta, hogy Magyarország uniós összehasonlításban az első ötben van a legkisebb jövedelemkülönbségek szempontjából, mert egyenlőségpárti gazdaságpolitikát folytat. Komoly teljesítménynek ítélte az életpályamodellek bevezetését.

Schmuck Erzsébet nem fogadta el a miniszteri választ, a Ház azonban igen, 106 igen, 37 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.