A menekültkérdésről, a munkavállalók jogbiztonságáról és az idegenforgalmi adóról is szó volt az interpellációk során az Országgyűlés hétfői, rendkívüli ülésén.

Fidesz: mit tesz a Belügyminisztérium menekült-ügyben?


Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország lakosságszámához képest a legnagyobb terhet viseli menekültügyi szempontból, és az Európa-szerte szigorodó szabályok miatt több ezer menekültet küldenek vissza Magyarországra. Fontosnak nevezte, hogy a parlament még a nyári szünet előtt elfogadja azt a jogszabályt, amellyel a rendőrség visszafordíthatná a biztonságos országból érkezőket. A kormánypárti politikus szerint Ukrajna kivételével csak olyan szomszédos országok vannak, ahol nem fenyegetik az emberek életét. Szólt arról is, hogy a határok megvédésével a társadalom jelentős része egyetért, a nemzeti konzultáció kérdőívét visszaküldő 800 ezer ember 80 százaléka a keményebb fellépés mellett foglalt állást. A politikus a Belügyminisztérium terveiről érdeklődött.

Kontrát Károly, a tárca parlamenti államtitkára egyetértett abban, hogy Magyarországot súlyosan érinti a probléma és nem engedheti meg magának, hogy várjon. Példaként hozta, hogy hétvégén a rendőrség 1943 illegális határátlépőt fogott el, közülük 1817-en a szerb határ felől érkeztek. A közel 60 ezer menekültstátusz iránti kérelemre utalva pedig azt mondta: többségük nem valódi menekült, így nem indokolt a kérelmek elfogadása. Kitért arra is, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szerdán ad tájékoztatást a déli határvidékre tervezett kerítés előkészítéséről. A kormány minden javaslatot támogat, ami segíti a megoldást - tette hozzá.

Az államtitkár válaszát Németh Szilárd elfogadta.

MSZP: miért nem védik meg a munkavállalókat?


Gúr Nándor (MSZP) értékelése szerint a kormány felforgatta a munka világát, megszüntette a munkavállalók biztonságát. Mint mondta, a munkavállalók 62 százalékánál találtak szabálytalanságokat, elsősorban fekete foglalkoztatás, a munkaidő-nyilvántartás vagy a garantált bérminimum területén voltak visszaélése. Azt kérdezte, miért nem védik meg a hatóságok és az ellenőrzésre jogosultak a munkavállalókat, s mit tesznek, hogy fel tudják tárni, meg tudják előzni ezen problémákat.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a szabálytalanságok a statisztika szerint valóban nőttek, azonban ezt befolyásolja az is, hogy mely ágazatokat, s abban milyen munkavállalói létszámot vizsgáltak. Szavai szerint ezen értékek hullámzóak, 2010-ben és 2011-ben 50 százalék volt a szabálytalanságok aránya, míg 2007-ben vagy 2009-ben 63, illetve 65 százalék. Hozzátette: a jogsértéssel érintett területek ellenőrzését fokozzák.

A választ Gúr Nándor nem fogadta el, a parlament azonban 103 igen szavazattal, 33 ellenében jóváhagyta.

Jobbik: megszűnhet az idegenforgalmi adó?


Kepli Lajos (Jobbik) sajtóhírekre hivatkozva arról beszélt, hogy az önkormányzatok nem kapják meg az idegenforgalmi adó után járó állami támogatást, s felvetődött az adó megszüntetése is, ami közel 10 milliárd forintot hagyna az államnál. A Jobbik ezzel szemben a szállásdíjak áfa-terhét 5 százalékra csökkentené - tette hozzá, jelezve: szerinte a források elvonása a turizmus visszaesésével járna, s az önkormányzatok is jelentős forrásokt6ól esnének el.

Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár leszögezte, hogy semmilyen terv nem létezik az idegenforgalmi adó megszüntetésére. Jelezte, hogy a szálláshelyek után fizetendő díj a legalacsonyabb, 18 százalékos áfa-tartományban van, s az ennél alacsonyabb kulcs uniós jogi problémákat okozna. Célként jelölte meg, hogy a kiegészítő állami támogatást a turizmus szolgálatába lehessen állítani, a pihenők pedig a legjobb szolgáltatást kapják pénzükért.

Kepli Lajos nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 105 igen, 34 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett igen.

KDNP: milyen fejlesztések lesznek a mentőszolgálatnál?


Vejkey Imre (KDNP) szerint a sajtóhírek a mentőszolgálat alulfinanszírozottságáról szólnak, miközben a költségvetésben szembetűnő az OMSZ jelentős többlettámogatása. Fontosnak tartotta a mentőállomások térbeli elhelyezkedésének optimalizálását, a korszerűsítést és a megfelelő számú és felszereltségű mentőautó meglétét. Arról érdeklődött, hogy milyen fejlesztések várhatók a területen.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára kiemelte, hogy 2010-hez képest 50 százalékkal, 23,4 milliárdról 36 milliárd forintra emelkedett a terület költségvetési támogatása, s az egészségügyi ágazat 12,8 milliárd forintos béremeléséből az Országos Mentőszolgálatnak is jut. Az államtitkár a sürgősségi ellátás fejlesztését célzó 11 milliárd forintos projektet ismertetve szólt 22 új mentőállomás építéséről, 60 korszerűsítéséről, esetkocsik és orvosi eszközök beszerzéséről. Kiemelt célként jelölte meg, hogy a lakosság 90 százalékához 15 percen belül megérkezzen a segítség.

Vejkey Imre elfogadta az államtitkári választ.