Ellentétes lehet az uniós joggal, hogy Magyarországon betiltották a játékautomaták üzemeltetését a kaszinókon kívül - így határozott csütörtöki ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, amely ugyanakkor a magyar igazságszolgáltatáshoz utalja vissza annak eldöntését, hogy ez valóban így van-e.


Az uniós bírák szerint korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát az, hogy csak kaszinókban működhetnek nyerőgépek, és ilyen hatású intézkedés lehet a gépek után fizetendő adó megemelése is, de annak megállapítását, hogy az adóemelés megakadályozta-e a gépek nyereséges üzemeltetését, a magyar bíróságokra bízza.

A bíróság legitim célnak tekinti a szerencsejáték korlátozását a fogyasztók játékfüggőséggel szembeni megóvása, a játékhoz kapcsolódó csalás és bűnözés megelőzése érdekében. Ugyanakkor szintén a magyar bíróságoknak kell dönteniük arról, hogy a magyarországi intézkedések koherensen és szisztematikusan követték-e ezeket a célokat.

Erről szól a per

A Berlington Hungary Kft. és társai - a Lixus Szerencsejátékszervező Kft., a Lixus Invest Kft., a Lixus Projekt Kft. és a Megapolis Terminal Kft. ügyében a tárgyalást január 14-én tartották. Az ügy a pénznyerő automaták körüli történésekre a vezethető vissza. Magyarországon ugyanis 2012. október 11-e előtt a pénznyerő automatákat játékkaszinóban és játéktermekben lehetett üzemeltetni. Ám 2011-től kezdve a magyar jogalkotó egyre szigorította a játéktermekre vonatkozó szabályozást, ennek keretében 2011. november 1-jétől kezdődően a játéktermekben működtetett pénznyerő automaták után gépenként fizetendő játékadó mértékét 100 ezerről 500 ezer forintra emelte fel, illetve e tételes játékadó mellé bevezetett egy százalékos mértékű játékadót is.

Tavaly januári lapinformációk szerint az NFM bruttó 174 millió forintos keretösszeggel szerződést kötött a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával, hogy a Berlington Hungary perében a magyar állam jogi képviseletét ellássa. Az öt felperes többi között elmaradt vagyoni előny, vagyoncsökkenés, játéktermek bezárása miatti költségekre hivatkozva követel eltérő nagyságú, 120 millió forinttól 3,6 milliárd forintig terjedő kártérítést. Az összes kárigényt nyolcmilliárd forint tőke és annak kamataiban határozták meg.
Majd 2012. október 1-jén a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a pénznyerő automaták játéktermekben és elektronikus kaszinókban történő működtetésének megtiltása céljából. Az így elfogadott törvény 2012. október 10-én hatályba is lépett, amely nyomán a játéktermek, illetve pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozóan korábban kiadott engedélyek a következő naptól automatikusan hatályukat veszítették. Ezen időponttól fogva pénznyerő automaták csak játékkaszinókban működtethetőek. A jogalkotó a tiltást a játékfüggőséggel, az annak megelőzéséhez fűződő közegészségügyi érdekekkel, illetve bűnmegelőzési okokkal indokolta.

A szigorúbb szabályok bevezetése előtt játéktermekben pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások a magyar bíróságok előtt vitatják a működésüket ellehetetlenítő intézkedéseknek az uniós alapszabadságokkal való összhangját, illetve kártérítést kérnek az uniós jog állítólagos megsértése miatt elszenvedett kárukért. Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék lényegében arra a kérdésre vár választ a bíróságtól, hogy a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automatáknál a játékadó mértékének egyik napról a másikra történő drasztikus felemelése, majd az ilyen üzemeltetés azonnali hatályú, teljes megtiltása összhangban van-e az uniós joggal.