Újra támadhat a száz évvel ezelőtt sok millió halálos áldozatot szedő gyilkos kór, a spanyolnátha.
A veszély most nagyobb, mint eddig volt, amióta felütötte a fejét a madárinfluenza Magyarországon. Süth Miklós, a korábbi országos főállatorvos kongatta meg a vészharangot.

– Az a baj, hogy a körülmények kedvezőek a bajhoz. Épp akkor bukkant fel a madárinfluenza kórokozója, amikor lassan elkezdődik az emberek influenzaszezonja, ráadásul nagyon enyhe az idő, és ilyenkor könnyen szaporodnak és terjednek a vírusok – sorolta a vészjósló jeleket a szakember.

De mi köze a madarak betegségének az emberekhez? Hát az, hogy az influenzavírus könnyen mutálódik, vagyis jön létre belőle új vírustörzs. Ha a madárinfluenza az embereket megbetegítő vírussal kereszteződne, pusztító kórokozóvá válhatna. Például az első világháború végén 50 millió embert megölő spanyolnáthajárvány is kitörhet.

Erre a veszélyre már 2007-ben is figyelmeztettek a szakemberek, amikor ugyancsak madárinfluenza tarolt a baromfitelepeken világszerte. – Az óvintézkedések miatt nem lett belőle világjárvány, viszont minden második megbetegedett ember belehalt, 856 fertőzöttből 452-en nem élték túl a vírust. Nagyon fontos, hogy a baromfitelepen dolgozók, ha bármilyen influenzához hasonló tünetet tapasztalnak magukon, ne menjenek a szárnyasok közelébe! Beláthatatlan következményekkel járhat, ha kereszteződik a madarak és az emberek vírusa, valóra válhatnak a Robin Cook amerikai író történeteinek pusztító járványai – figyelmeztetett Süth Miklós.

Mindez nem alaptalan aggódás. Az egyelőre csak madarakat megtámadó vírus ugyanis napról napra tovább terjeszkedik Magyarországon. A hét elején újabb három településen, Bugacon, Kisszálláson és Kelebián ütötte fel a fejét.

A bugaci gazdaságban az összes kacsát elaltatták és megsemmisítették, és három kilométeres körzetben védő-, míg egy tíz kilométer sugarú körben megfigyelési körzetet jelölnek ki.

– A spanyolnáthának nevezett H1N1 vírus megjelenésének valószínűségét a jelen madárinfluenza-vírus önmagában nem befolyásolja, azonban tény, hogy az influenzavírusok valóban hajlamosak a mutálódásra – szögezte le kérdésünkre a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih). – Létezik akcióterv egy ilyen világjárvány esetére, amelyet az ENSZ is szabályoz – tették hozzá.

Ez a spanyolnátha

A spanyolnátha 1918–19-ben az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa volt. Már 1918-ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború; a két évben 10 millió ember halt meg a járványban.

A kórokozó vírus hatékonysága és gyors terjedése a többszöri mutáció eredménye: az áldozatok jobbára védtelenek voltak az új betegséggel szemben. Neve onnan ered, hogy az első hírek először Spanyolországból érkeztek a tömeges megbetegedésről. A betegség egyeseknél gyorsan vérzéses tüdőgyulladássá fejlődött, és gyakran alig néhány óra alatt halálhoz vezetett a 20–40 évesek körében.