Évente 40-50 agyhártyagyulladásos megbetegedés fordul elő Magyarországon, de ez a baktériumfertőzés annyira gyors és agresszív lefolyású, hogy sokszor halállal végződik. Védőoltás viszont van, és érdemes beadatni a gyerekeknek, igaz egyelőre nem térítésmentes.-írja az nlcafe.hu.
A Veres Pálné Gimnázium végzős diákjánál december 6-án este jelentkeztek a tünetek, és másnap hajnalban halt meg, két napra rá pedig újabb gyerek került kórházba fertőző agyhártyagyulladás gyanújával az iskolából. Szerencsére róla kiderült, hogy egyszerű vírusfertőzése van, és nem agyhártyagyulladása. Az iskolában mindenki antibiotikumot kapott, így próbálták a szakemberek megelőzni a további fertőzéseket. Közben Pest megyében újabb fiatal betegedett meg, őt jelenleg intenzív osztályon kezelik.
Hogyan veheted észre a gyerekeden a tüneteket?
Mi a meningococcus?
A Veres Pálné Gimnázium végzős diákjánál december 6-án este jelentkeztek a tünetek, és másnap hajnalban halt meg, két napra rá pedig újabb gyerek került kórházba fertőző agyhártyagyulladás gyanújával az iskolából. Szerencsére róla kiderült, hogy egyszerű vírusfertőzése van, és nem agyhártyagyulladása. Az iskolában mindenki antibiotikumot kapott, így próbálták a szakemberek megelőzni a további fertőzéseket. Közben Pest megyében újabb fiatal betegedett meg, őt jelenleg intenzív osztályon kezelik.
Hogyan veheted észre a gyerekeden a tüneteket?
Mi a meningococcus?
Hogyan terjed?
A betegség kialakulása
A betegség kialakulása
- Bárki hordozhatja a baktériumot a torkában, orrában anélkül, hogy megbetegedne. A tünetmentes hordozás nem veszélyes, sőt segíti a védettség kialakulását. Ritkán előfordul azonban, hogy a baktérium áthatol a nyálkahártyán, onnan a vérkeringéssel az agyhártyákhoz jut, és ott gyulladást okoz. A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség klinikailag két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás illetve vérmérgezés (szepszis) képében. A két forma gyakran együtt jelentkezik.
- Az agyhártyagyulladás (meningitisz) az agyvelőt körülvevő burok gyulladása. Legtöbbször vírusos, ritkábban baktérium okozta fertőzés következtében alakul ki. A vírusos agyhártyagyulladás viszonylag gyakori, jóindulatú, magától gyógyuló kórkép.
- A baktériumok, például a meningococcusok, súlyos folyamatot, gennyképződést idéznek elő az agyhártyán. A vérmérgezés (szepszis) úgy alakul ki, hogy a baktérium az orr vagy a torok nyálkahártyáján áthatolva a vérkeringésbe jut. A véráramba került kórokozók nagy gyorsasággal szaporodni kezdenek és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszálerek elzáródásához és fontos szervek vérellátásának romlásához vezetnek.
- Ennek következménye, hogy a vérnyomás csökken, a vizelet-elválasztás megszűnik, a bőrön és egyes belső szervekben bevérzések, majd elhalások keletkeznek, a keringés összeomlik. A betegség órák alatt kialakulhat és igen gyorsan halálhoz vezethet. A megbetegedések kb. negyedében az agyhártyagyulladás és a szepszis együtt jelentkezik.
Kisgyermekkorban és serdülőkorban különösen veszélyes lehet, hiszen ebben az életkorban töltenek a gyerekek és a kamaszok sok időt közösségben. Szerencsére a kollégák gyorsan felismerik a betegséget, de fontos lenne, hogy a szülők is tudjanak a tünetekről. Még egyszer mondom: aki ilyen pöttyöket lát, azonnal menjen a gyerekkel gyerekosztályra, vagy hívjon mentőt, és aki teheti, adassa be a védőoltást”– mondta el a gyermekorvos az NLCafénak.
A meningococcus fertőzést a hasonló nevű baktérium okozza, amelynek az ABC betűivel jelölt csoportjai ismertek. Leggyakoribb formája az agyhártyagyulladás. Magyarországon évente körülbelül 50 esetet jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza. A közép-afrikai országokban az A csoportú meningococcus évente több százezer megbetegedést okoz, de járványosan fordul elő Dél-Amerikában, az Arab félszigeten és az indiai kontinensen is.
A meningococcus baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolózáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozókhoz. Könnyen terjed egyik emberről a másikra, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. Zárt közösségek (óvoda, iskola, kollégiumok, szórakozóhelyek) megfelelő feltételei a járványos terjedésnek, emiatt a kisgyermekek és kamaszok között fordul elő leggyakrabban.
Csecsemőknél a láz nem mindig magas. A „rosszullétre” utal a riadt, szenvedő tekintet, a hányinger, a hányás, az étel-, szoptatás visszautasítása és a sikoltozó sírás. A koponyában lévő nyomásfokozódás miatt a fejtetőn, a csontok találkozásánál lévő kutacs feszes, elődomborodik. A csecsemő aluszékony, nem ébreszthető, nyaka merev, fejét hátraszegve tartja, és gyakran gerince ívben megfeszül. Súlyosbítja a helyzetet, ha keringési zavar is észlelhető, azaz magas láz ellenére, hűvösek, liláskékek a végtagok. Gyermekek és felnőttek erős fejfájásra, hányingerre, gyengeségre, ízületi fájdalomra panaszkodnak, lázuk magas, a fényt kerülik, fejüket nem lehet előre hajtani (tarkómerevség). Tudatzavar, aluszékonyság, kóma, esetleg görcsök jelzik a betegség előrehaladtát.
0 Megjegyzések